Előre kell bocsátanom, hogy ritkán olvasok novellákat, igazából nem is vagyok már tisztában azzal, hogy mik a műfaji követelmények, bár gyanítom, hogy ahhoz képest, amit tanultunk annak idején, ma már kb. minden úgy van, hogy kicsit felrúgják a szabályokat. Kleinheincz Csilláról tudtam, hogy novellákat is ír (sőt a kötet utószavából az is kiderült, hogy költőként indult), de talán nem is olvastam tőle mást csak a fordításait (pl. Pern sárkánylovasai, Peter S. Beagle viseli magán a keze nyomát) meg a regényeit, úgyhogy számomra, mint mondjuk minden újszülöttnek ezek a történetek újdonságként hatottak, holott a legtöbbjük már korábban megjelent különböző nyomtatott és online formában is.
Szóval ilyen kezdetek után teljesen nyitottan álltam a könyvhöz. Bár volt elképzelésem, hogy Csilla vajon miről írhat. Végig urban fantasy dolgokat vártam és kellemesen meglepődtem, hogy nem csak az volt benne. Hanem akadt néhány a fantasyt teljesen nélkülöző, a hétköznapokban játszódó novellája is, amelyekből kiderült, hogy függetlenül attól, hogy Kleinheincz Csilla milyen irányból közelített, ő nem csak a fantasyben van otthon. Tud mesélni és hangulatot teremteni, jellemet rajzolni és kiválóan bánni a szavakkal. Nyomon követve őt a neten az is kiderül, micsoda munka van ebben, még akkor is ha az ember tehetséges. A novellák színvonala persze nem egységes, de egy gyűjteményben elfér mindegyik és igazából nem volt olyan ami ellenszenves lett volna, talán kicsit kevésbé tetszett.
Számomra visszatérő motívuma volt a kötetnek, hogy milyenek vagyunk mi emberek ha érzelmileg valaki más próbál meg közeledni hozzánk, legyen az holló, sellő vagy egy tó. Nem tudunk mit kezdeni a helyzettel, nem is értjük meg, fel se fogjuk, micsoda szerencsénk van és kicsúszik a kezünk közül ez az ajándék. Vagy éppenséggel túlságosan emberien viselkedünk és tönkretesszük amit kaptunk. Azt hiszem elmondható, hogy Csilla novellái, még a fantasy elemeket tartalmazó, vagy csak úgy gondoljuk, hogy azokkal operáló meséi igazából érzelmekről szólnak. Csak esetleg a helyzet különleges, amiben találkozunk vele.
Összességében nagyon tetszett a kötet (ami dedikált mert ott voltam a bemutatón, ha csak futólag is), a végét egy ültő helyemben olvastam el és az utolsó novellától bizony erős szívdobogást kaptam. De azért én még mindig Kleinheincz Csilla újabb regényét várom, remélem hamarosan érkezik az is.
Kiadó: Stádium
Megjelenés: 2009
Terjedelem: 164 p.
ISBN: 9789639156807
Olvasta: Lobo
Hanna
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
Nagyon köszönöm, és tényleg igyekszem a regénnyel (regényekkel) is. A "hamarosan" nem valószínű, hogy menni fog, de a "pár éven belül" talán. :)
Csak ne törölném ki folyton, amit megírok...