Ez a rövid, nem egészen 100 oldalas könyv gyorsan olvasható és szinte már a vershez közelít nyelvezetében, főleg ami az ismétlődő leírásokat illeti. Az első könyv, amit Baricco-tól olvastam, de azt hiszem ha a többi is ilyen, és amint olvastam, igen, nem ez lesz az utolsó. A történet szerelemről, vágyakozásról, szenvedélyről és elszalasztott lehetőségekről mesél líraian.
A selyemgyártással folgalkozó dél-franciaországi városka, Lavilledieu nehéz helyzetben van a XIX. század második felében: a selyemhernyó peték nemcsak Európában de már Afrikában is fertőzöttek, a gyárak akár csődbe is mehetnek. A főhős, Herve Joncour Japánba indul, hogy az elzárt országból petéket csempésszen ki, s ezzel a város selyemipara ne omoljon össze. A hosszú út sikeres, Herve Joncour egy japán nemestől vásárol kiváló minőségű petéket, és egy titokzatos, európai kinézetű nő szinte egy pillantásával elvarázsolja. Vajon ki ez a nő? Milyen titkokat rejteget? Herve Joncour miatta tér vissza többször is Japánba, s észrevétlen marad számára felesége, Helene szenvedése.
A történetet Baricco nyelvezete teszi elvarázsolttá, leírásai szinte minden érzékszervet megérintenek, az olvasót elvarázsolja és belefeledkezik a meseszövésbe. Olyan mint valami régi mesemondó, csak a hangjával is képes lebilincselni a közönségét.
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
